"Jusson be kapcsolatán keresztül a B-középbe."

Mit rejtenek az ügynökakták?

2020. máj 10.

Volt egyszer egy ifiválogatott

írta: Koós Levente
Volt egyszer egy ifiválogatott

servette195859.jpg1. kép A Servette 1958/59-es csapatfotója, rajta az ifiválogatott tagjaival

Az elmúlt években sorra születtek olyan kiváló és hiánypótló munkák, amelyek a kádári sportelhárítással foglalkoztak, ám az 1956-ban "kint maradt" ifiválogatott történetének teljes szakmai feldolgozása ezeddig még nem történt meg. Bár rövidebb cikkek, memoárok, egyes könyvrészletek megemlékeznek a "disszidens" csapatról, megbízható források hiányában sok részlettel máig nem lehetünk tisztában. Ennélfogva az alábbi írás sem törekszik teljességre, csupán egy-két, máig nem publikált, egykor "Szigorúan titkos!" minősítéssel ellátott állambiztonsági irat bemutatásával igyekszik színesíteni azt a történetet, amit eddig megismerhettünk az ifisták ...

Tovább Szólj hozzá

Nemfradi

2020. ápr 22.

Novák Dezső beszervezése

írta: Koós Levente
Novák Dezső beszervezése

novak1.jpg

A Ferencváros és az állambiztonság témájában jártas érdeklődök minden bizonnyal Novák Dezső ügynöki múltjáról rendelkeznek a legtöbb információval. Ismerik ügynöknevét („Nemere”), olvasták a botrány kirobbanásakor vele készült interjút 2004-ben, esetleg a történetével foglalkozó könyvet. Ebben a fejezetben a fennmaradt levéltári dokumentumok segítségével kísérletet teszek Novák Dezső beszervezésének minél pontosabb rekonstruálására, és a beszervezés körülményeinek tisztázására.

Novák Dezsőt nem a köztudatban élő „óraügy” miatt szervezték be. Fentebb már olvashattuk arról az 1962-63 fordulóján zajló büntetőeljárásról, amely során Németh Lajos labdarúgót és csapattársat az állambiztonság egy ...

Tovább Szólj hozzá

Fradi Ügynökök

2019. dec 14.

ÁVH-s elnök a Fradi élén

írta: Koós Levente
ÁVH-s elnök a Fradi élén

A napokban megjelent sporttémájú könyvem ( Egészpályás letámadás. A Fradi és az állambiztonság 1945-1970 között. Inverzmedia, 2019 )közel ötven, a pártállam idején beszervezett ügynök tevékenysége segítségével igyekszik bemutatni a Fradi és a kommunista pártállam viszonyát. A könyv alábbi részlete Bédi Jánosról szól, aki 1959 és 1962 között volt a Ferencvárosi Torna Club elnöke. 

bedijanos.jpg

A B-közép megszüntetése és felszámolása utáni viszonylag gyors visszarendeződési folyamatot érzékelve a kommunista hatalom úgy döntött, hogy személycserékkel igyekszik megfékezni az egyesület mindennapjaiban tapasztalt demokráciaellenes kilengéseket. 1959 elején a IX. kerületi pártbizottság javaslatot tett Weidemann Károly felmentésére ...

Tovább Szólj hozzá

Fradi

2019. nov 25.

Besúgók a Fradiban

írta: Koós Levente
Besúgók a Fradiban

A napokban megjelent sporttémájú könyvem ( Egészpályás letámadás. A Fradi és az állambiztonság 1945-1970 között. Inverzmedia, 2019 )közel ötven, a pártállam idején beszervezett ügynök tevékenysége segítségével igyekszik bemutatni a Fradi és a kommunista pártállam viszonyát. A könyv alábbi részlete a labdarúgók öltözőjének belügyi ostromáról ad átfogó tájékoztatást: 

A kádári állambiztonság 1962-től foglalkozott kiemelten azzal, hogy hálózati úton a Fradi öltözőjébe is bejusson. A rendszer ideálképe egy középszintű, a bajnokságok végkimenetelét nem befolyásoló, szurkolóit adminisztratív intézkedések és gumibotozások által elvesztő, besúgókkal teletűzdelt csapat volt. E konstrukció formatervezéséhez ...

Tovább Szólj hozzá

Fradi

2019. nov 12.

A belügy célkeresztjében Lakat Károly, az edzőzseni

írta: Koós Levente
A belügy célkeresztjében Lakat Károly, az edzőzseni

„Magyar vagyok, keresztény vagyok, fradista vagyok. Ezekből egy is elég, hogy ebben az országban semmire se vigyem.” A sokak számára jól ismert aforizma szerzője Lakat Károly, az egyik legtehetségesebb valaha élt magyar labdarúgóedző. A tökéletesen felépített gradáció mindhárom elemének valódi megélése közel sem volt problémamentes a Kádár-kori Magyarországon. A legendás „Tanár úrral” kapcsolatos ügynökjelentések és belügyi feljegyzések pedig végső soron vitán felül igazolták fenti állítását.    

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában eddigi kutatásaim során tíz olyan besúgó munkadossziéját láttam, amelyek a Ferencvárosi Torna Club egyik legemblematikusabb figurájáról adnak jelentéseket.

lakat-karoly.png

...
Tovább Szólj hozzá

Fradi

2019. jún 17.

A „magyar Brigitte Bardot” és az állambiztonság

írta: Koós Levente
A „magyar Brigitte Bardot” és az állambiztonság

szoszi.jpg

Az alábbi történet az egyik legismertebb magyar színésznő és a kádári állambiztonság kapcsolatáról szól. Mivel a hatályos ügynök –és adatkezelési törvény a józan ész határain túlmenően is gúzsba köti a kádári múltfeltáráson fáradozó kutatókat és történészeket , nem tehetem meg, hogy az érintett színésznő nevét, és személyes adatait nyilvánosságra hozzam. Éppen ezért a róla szóló történetben következetesen és mindvégig, beleértve az eredeti forrásokat is, azon a néven fogom nevezni, amelyet annak idején a belügytől kapott: Szöszinek.

A magyar filmszakma egyik legígéretesebb tehetsége, a gyönyörű és fiatal főiskolás hallgató 1962-ben került a kommunista állambiztonság látómezejébe . Búzás József ...

Tovább Szólj hozzá

Nemsport

2019. máj 20.

„Fasza gyerek Kádár János, bajnok lett a Ferencváros!”

írta: Koós Levente
„Fasza gyerek Kádár János, bajnok lett a Ferencváros!”

ks_1963_02_0010-19630623.jpg

A magyar futballtörténelem telis-tele van szimbolikus eredményekkel és eseményekkel. Az egyik ilyen a Ferencváros 1963-as bajnoki címe, amelyet már a kortársak sem tudtak a politikai változások figyelembevétele nélkül értelmezni. Az ’56-os elítéltek többségének nyújtott amnesztiával párhuzamosan a kommunista rendszer legtöbbet fúrt egyesületének is „megbocsátottak”. Éppen ezért terjedhetett el a szurkolók között az egyszerre őszinte és mégis cinikus versike:

„Fasza gyerek Kádár János, bajnok lett a Ferencváros!”

Ha megfigyeljük a bajnokság véghajrájáról tudósító ügynökjelentéseket, akkor azt láthatjuk, hogy az állambiztonság felé olyan jelzések érkeztek ügynökeik által, amelyek egy komolyabb ...

Tovább Szólj hozzá

Fradi

2019. máj 13.

Aki ütött és rúgott, hogy Kádárral beszélhessen

írta: Koós Levente
Aki ütött és rúgott, hogy Kádárral beszélhessen

kadar_1967.jpg

Az egykori BM III/III-A alosztályának alábbi jelentése a Hazafias Népfront  1967-es Sportcsarnokbeli nagygyűlése után íródott. A megszokottaktól eltérően a jelentést  ezúttal mindenfajta magyarázat nélkül közlöm, hiszen a sorok önmagukért  beszélnek.  

„Az utóbbi évek folyamán egy esetben fordult elő protokoll rendezvényen komolyabb rendzavarás. 1967 februárjában a Hazafias Népfront tartott nagygyűlést, melyen megjelentek a Párt és Kormány Vezetői. A nagygyűlés rendben lezajlott, s ezt követően az elnökség levonult az alagsorban lévő asztalitenisz-edzőterembe, mely ilyen esetekben az elnökség gyülekező helyéül szolgál. Miután a közönség eltávozott, az alagsorban megjelent egy kissé ittas állapotban lévő ...

Tovább Szólj hozzá

Nemsport

2019. már 15.

„Na rabszolgák, menjünk a 15-e térre felszabadulni!”

írta: Koós Levente
„Na rabszolgák, menjünk a 15-e térre felszabadulni!”

marcius_15_1972.jpg1. kép: Szalay Miklós 1972-ben a Batthyány-örökmécsesné l

45 évvel ezelőtt már februárban riadót fújtak a BM III. főcsoportfőnökségén, hogy a tavaszi „Nagy Négyes” szocialista ünnepkörét se huligánok, se tüntetők, se egyéb nem kívánatos elemek ne zavarhassák meg. Ezek közül természetesen a március 15-i ünnepséget tekintette a hatalom a legveszélyesebbnek, hiszen március 21. április 4. és május 1.  kapcsán még direktbe is nehéz volt szólásszabadságról, szabad sajtóról, vagy a politikai foglyok szabadon engedéséről diskurálni. Ráadásul a Forradalmi Ifjúsági Napoknak nevezett ünnepségsorozat eseményei közül a rendszer kritikusai és ellenállói leginkább március 15-vel kapcsolatban vonhattak pá rhuzamot az 1956-os ...

Tovább Szólj hozzá

Nemsport

2019. feb 13.

A tragikus sorsú Ilku Péter

írta: Koós Levente
A tragikus sorsú Ilku Péter

peter_ilku_in_1954.jpg

Az 1956-os forradalmat követő emigrációs hullám a magyar labdarúgókat sem kerülte el. Mára már általánosan elfogadott vélemény, hogy az akkori szabad világot választó tehetséges focistáink itthon maradásuk esetén az Aranycsapat kiöregedő tagjainak méltó utánpótlásai lehettek volna. A következő írás a számtalan tehetség közül egy olyan labdarúgó eltávozásával foglalkozik az állambiztonsági iratok tükrében, akinek ígéretes spanyol karrierjét egy kis híján végzetes autóbaleset törte ketté. Ilku Péterre emlékezünk. 

Ilku Péter (a Dorog színeiben testvére, Ilku István után Ilku II, míg Spanyolországban egyszerűen csak Peter) tíz éves korában kezdett el futballozni az ötvenes évek egyik legjobb vidéki ...

Tovább Szólj hozzá

Nemfradi