A napokban megjelent sporttémájú könyvem ( Egészpályás letámadás. A Fradi és az állambiztonság 1945-1970 között. Inverzmedia, 2019 )közel ötven, a pártállam idején beszervezett ügynök tevékenysége segítségével igyekszik bemutatni a Fradi és a kommunista pártállam viszonyát. A könyv alábbi részlete a labdarúgók öltözőjének belügyi ostromáról ad átfogó tájékoztatást: 

A kádári állambiztonság 1962-től foglalkozott kiemelten azzal, hogy hálózati úton a Fradi öltözőjébe is bejusson. A rendszer ideálképe egy középszintű, a bajnokságok végkimenetelét nem befolyásoló, szurkolóit adminisztratív intézkedések és gumibotozások által elvesztő, besúgókkal teletűzdelt csapat volt. E konstrukció formatervezéséhez ...

„Magyar vagyok, keresztény vagyok, fradista vagyok. Ezekből egy is elég, hogy ebben az országban semmire se vigyem.” A sokak számára jól ismert aforizma szerzője Lakat Károly, az egyik legtehetségesebb valaha élt magyar labdarúgóedző. A tökéletesen felépített gradáció mindhárom elemének valódi megélése közel sem volt problémamentes a Kádár-kori Magyarországon. A legendás „Tanár úrral” kapcsolatos ügynökjelentések és belügyi feljegyzések pedig végső soron vitán felül igazolták fenti állítását.    

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában eddigi kutatásaim során tíz olyan besúgó munkadossziéját láttam, amelyek a Ferencvárosi Torna Club egyik legemblematikusabb figurájáról adnak jelentéseket.

Az egykori BM III/III-A alosztályának alábbi jelentése a Hazafias Népfront  1967-es Sportcsarnokbeli nagygyűlése után íródott. A megszokottaktól eltérően a jelentést  ezúttal mindenfajta magyarázat nélkül közlöm, hiszen a sorok önmagukért  beszélnek.  

„Az utóbbi évek folyamán egy esetben fordult elő protokoll rendezvényen komolyabb rendzavarás. 1967 februárjában a Hazafias Népfront tartott nagygyűlést, melyen megjelentek a Párt és Kormány Vezetői. A nagygyűlés rendben lezajlott, s ezt követően az elnökség levonult az alagsorban lévő asztalitenisz-edzőterembe, mely ilyen esetekben az elnökség gyülekező helyéül szolgál. Miután a közönség eltávozott, az alagsorban megjelent egy kissé ittas állapotban lévő ...

A napokban megjelent sporttémájú könyvem ( Egészpályás letámadás. A Fradi és az állambiztonság 1945-1970 között. Inverzmedia, 2019 )közel ötven, a pártállam idején beszervezett ügynök tevékenysége segítségével igyekszik bemutatni a Fradi és a kommunista pártállam viszonyát. A könyv alábbi részlete Bédi Jánosról szól, aki 1959 és 1962 között volt a Ferencvárosi Torna Club elnöke. 

A B-közép megszüntetése és felszámolása utáni viszonylag gyors visszarendeződési folyamatot érzékelve a kommunista hatalom úgy döntött, hogy személycserékkel igyekszik megfékezni az egyesület mindennapjaiban tapasztalt demokráciaellenes kilengéseket. 1959 elején a IX. kerületi pártbizottság javaslatot tett Weidemann Károly felmentésére ...

Az alábbi történet az egyik legismertebb magyar színésznő és a kádári állambiztonság kapcsolatáról szól. Mivel a hatályos ügynök –és adatkezelési törvény a józan ész határain túlmenően is gúzsba köti a kádári múltfeltáráson fáradozó kutatókat és történészeket , nem tehetem meg, hogy az érintett színésznő nevét, és személyes adatait nyilvánosságra hozzam. Éppen ezért a róla szóló történetben következetesen és mindvégig, beleértve az eredeti forrásokat is, azon a néven fogom nevezni, amelyet annak idején a belügytől kapott: Szöszinek.

A magyar filmszakma egyik legígéretesebb tehetsége, a gyönyörű és fiatal főiskolás hallgató 1962-ben került a kommunista állambiztonság látómezejébe . Búzás József ...

1. kép: Szalay Miklós 1972-ben a Batthyány-örökmécsesné l

45 évvel ezelőtt már februárban riadót fújtak a BM III. főcsoportfőnökségén, hogy a tavaszi „Nagy Négyes” szocialista ünnepkörét se huligánok, se tüntetők, se egyéb nem kívánatos elemek ne zavarhassák meg. Ezek közül természetesen a március 15-i ünnepséget tekintette a hatalom a legveszélyesebbnek, hiszen március 21. április 4. és május 1.  kapcsán még direktbe is nehéz volt szólásszabadságról, szabad sajtóról, vagy a politikai foglyok szabadon engedéséről diskurálni. Ráadásul a Forradalmi Ifjúsági Napoknak nevezett ünnepségsorozat eseményei közül a rendszer kritikusai és ellenállói leginkább március 15-vel kapcsolatban vonhattak pá rhuzamot az 1956-os ...